Mikuni sufnituning

Azzal gondolom mindenki tisztában van, hogy nem véletlenül cserélték le a régi Mikuni karburátorokat az EVO Betákon síktolattyús Keihinre. Nem csak jobban hangolható, de szebben kidolgozza a hirtelen helyzetváltozásokkal, elfordulásokkal járó üzemanyagszint ingadozást is. Akinek nincs pénze arra, hogy potom százezer forint körül kiadjon egy ilyen porlasztóra, és REV (2007-ig) vagy Techno motorja van a kis játék Mikunival, két választása marad: vagy nézi keseregve, hogy a többieknek mekkora előnyt ad ez a kis plusz karbi, (amit már nagyon rég meg kellett volna adniuk az olaszoknak a REV tulajdonosoknak is), vagy nekiáll és barkácsol magának egy Mikuni upgradet.

Elég feltúrni kicsit a netet, több megoldás is kínálkozik erre. Az első mindjárt a trialscentral oldal fórumán, ahogy nagyon szépen mutatják hogyan érdemes beállítani az úszószintet, és hogyan kell szétfurkálni magát a karburátort. Elég radikális módszer, fogalmam sincs, hogy működhet, nem tűnik ördöngösségnek, bárki meg tudja csinálni, aki kicsit ügyesebb barkácskészséggel rendelkezik. Aki nem, annak elég elküldenie Lampkinékhoz – igen, Dough Lampkinék angliában Beta bizniszben utaznak, a nagybácsi az importőr – a karbiját, és párezer forintnyi összegért megcsinálják. Ezért át is fúvókázzák , illetve kap egy másik leeresztőcsavart, ami nagyobb úszóház kapacitást biztosít alacsonyabb úszószint mellett is.

Olvastam, hogy milyen előnyökkel jár ez a módosítás, ebből én eddig még csak kevés rosszat tapasztaltam. Az egyik ilyen amikor egy helyben rakosgatom, és hirtelen lefullad, a másik pedig az amikor hosszú nagy feljárók végén bekopog a motor.

Már készítettem a fúrót és a reszelőt, mikor ráakadtam egy másik oldalra, ahol egy túlfolyó-elvezető gumicső manőverezési bravúrral hárítják el a karbi hirtelen kiürülésének problematikáját. (ugyanis gyakori menet közben, hogy fellöttyen az üzemanyag, és a benzinlopás fizikája szerint, a meginduló folyadékoszlop automatikusan kiszippantja a karbi úszóházát üresre).

Ezt átlestem, és eltettem a fúrót. Úgy döntöttem, hogy beállítom az úszószintet, (ez fogja megszüntetni a lefulladást) és megcsinálom a gumislag tekervényeket (ez fogja megszüntetni a kopogást az elfolyó üzemanyag miatt). Vettem slagot a helyi autósboltban, és T elosztót hozzá (700+80Ft), leszereltem a karbit, és beállítottam az úszószintet úgy, ahogy a képen látszik. Ráfért egy kis tisztítás is, szépen kitörölgettem, kifújkáltam a fúvókákat, lyukacskákat mindenfelé kompresszorral. A visszaszerelés kicsit cipőkanalas, de ötödjére már ügyesen csináltam, könnyen a helyére ment. Persze a slagot rossz helyen vezettem el, ezért még gyakorolhattam kicsit. Vigyázni kell a kipufogó oldali kivezetéssel, mert beleérhet a középső tompítóba, és beolvassza a nyílást teljesen légmentesre tudja hegeszteni.

Végül összeállt a tuning, és a tesztek egyértelműen pozitív mérleggel zártak: nincs fulladás és nincs kopogás. Elvileg sikerült. Gyakorlatilag tél van, hideg és pára, és ahol próbáltam még nem az igazi kemény trial-terep. Majd tavasszal folytatom a tesztelést, és ha mégsem lenne jó, azt hiszem esztergáltatok elsőre egy bővített leeresztőcsavart, majd ha az sem lesz elég, akkor jön a fúró. Reménykedek azért, hogy ezekre nem lesz szükség.